– Feltett szándékom egy állandó bázisállomás építése a Holdra – mondja az Európai Űrügynökség vezetője, Jan Woerner. – Ez egy közös bázis lenne a partnereinkkel, amit a világ más országaival közösen építenénk és használnánk. Benne lesznek az amerikaiak, az oroszok, a kínaiak az indiaiak, a japánok és kisebb hozzájárulással más országok is.
A jelenlegi helyzetben a Holdbázis álomnak tűnik – de az Apolló-program során már kiderült, hogy megfelelő költségvetés mellett óriási technológiai ugrások lehetségesek. A tervek szerint ez lenne az új globális űrprojekt a Nemzetközi Űrállomás után.
Az üstökösök évszázadok óta felcsigázták az emberek fantáziáját. Az Európai Űrügynökség Rosetta nevű missziója megkísérel műszereket eljuttatni egy üstökös felszínére.
Szénből, porból és vízjégből álló égitestek, amelyek a Naphoz közelítve annak fénye miatt csóvát fejlesztenek a maguk mögött húzott törmelékből. Több okból is érdekesek a tudomány számára, de a legizgalmasabb kérdés, hogy van-e közük a földi élet eredetéhez.
A Space üstökösvadász stábjának első útja Jénába, a türingiai tartományi csillagvizsgálóba vezet. A tudósok itt azon dolgoznak, hogy megállapítsák, mi maradt a darabjaira hullott ISON üstökösből. A gyanú az volt, hogy az égitest megsemmisült, de kérdéses volt, hogy a magnak maradtak-e látható darabkái. Azonban napfelkeltéig a tudósoknak nem sikerült megpillantaniuk az ISON maradványait.
Mindeközben Svájcban a berni egyetem kutatói vízjégből, folyékony nitrogénből és szénből mesterséges üstököst állítanak elő. Az így elkészült mintával vákuumkamrában kísérleteznek: arra kíváncsiak, milyen folyamatok mennek végbe egy üstökös felszínén.
Mindezek a kísérletek és megfigyelések csak előkészületek az igazi nagy dobásra: az Európai Űrközpont Rosetta fedőnevű missziója megkísérel műszereket eljuttatni egy üstökös felszínére, és onnan mintákat szállítani.
Ez azért tölti el lelkesedéssel a tudósokat, mert az utolsó hasonló akció, a NASA Csillagpor (Stardust) nevű küldetése meglepő eredményeket hozott. Akkor egy szondát reptettek át a Halley üstökös csóváján, és az így megszerzett minta glicint, egy fontos, DNS-alkotó aminosavat is tartalmazott. Tehát nem életet, de az élet egyik fontos alkotóelemét – ez pedig felveti az üstökösök szerepét a földi élet kialakulásában.
– A földi élethez meghatározott típusú, úgynevezett balkezes aminosavak szükségesek. A kémia elő tud állítani bal és jobbekezes aminosavakat is, de az élet ezek közül csak a balkezeseket használja és szeretnénk érteni, hogy miért – magyarázta az Euronews riporterének Hermann Böhnhardt, a Max Planck Intézet kutatója – Nem tudjuk, de szeretnénk tudni, hogy az üstökösökben található aminosavak jobb vagy balkezesek, mert ha balkezesek, akkor ez újabb arra utaló jel, hogy talán az élet, vagy legalábbis annak alkotóelemei az űrből kerültek a Földre.
A tudományos közösség abban reménykedik, hogy az üstökösöket érintő kérdések sokaságára kapnak választ 2014-ben, ha a Rosetta misszója sikerrel zárul.
