🚩 A clip from our video Battle of Pressburg, 907 AD. See the full video here: https://youtu.be/VHUSCs4Nacg
🚩 Subscribe for more: https://www.youtube.com/@HistoryMarche
#shorts #fyp #medieval #history #historymarche
Tag: Hungarian
-
Battle of Pressburg, 907 AD ⚔️ Hungarian Invasion of Europe
🚩 Watch thousands of documentaries for FREE on CuriosityStream: http://go.thoughtleaders.io/1600820200505 – Use the code “historymarche” to get a 30-day free trial!
👇 Push down for more cool stuff 👇🚩 Consider supporting our work on Patreon: https://www.patreon.com/historymarche
📢 Narrated by David McCallion
Check out these awesome miniature stores:
https://ferminiatures.com/
http://www.caleminiatures.com/
https://www.zinnfigur.com/ -
ESA Euronews: Mit kezdjünk az űrtörmelékkel?
Körülbelül 8 000 tonna törmelék kering az űrben. 29 000 10 cm méretű, és több mint egymillió darab ennél is kisebb tárgy.
Az ütközések megtörténnek, és minden törmelék veszélyt jelent. Ezen a ponton még egy nagyon kicsi törmelék is jelentős, mert a sebessége, amivel utazik, ha egy másik testet vagy műholdat elér, felrobbanthatja azt, így még a legapróbb törmelékeknek is fontos a szerepük.
Minden évben 200 európai űrkutatási szakember találkozik az Európai Űrügynökség, az ESA hollandiai technológiai központjában, hogy megvitassák a fontos kérdéseket.
Ők képviselik a fontosabb szereplőket, és mindannyian egyetértenek abban, hogy mit kell tenniük.
-
ESA Euronews: A Föld, mint bolygó
A legnagyobb sziklás bolygó a Naprendszerben, egy igazán különleges hely: lássuk, milyen planéta tulajdonképpen a Föld.
Egy négy és fél milliárd éves szikla, nagyjából százötven millió kilométerre a Naptól. Az egyetlen általunk ismert bolygó, amelyen élet lehetséges. A Naprendszeren belül pedig egészen biztosan egyedülálló.
– A Föld egy különleges bolygó – szögezte le Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) Föld-megfigyelési Központjának igazgatója. – A felszín 70 százalékát víz fedi, vannak nagy földtömegek, amelyek lassan mozognak. Van oxigénben, nitrogénben vízgőzben gazdag atmoszféra. Ezek mindegyikéhez szükség van ahhoz, hogy az élet fennmaradhasson egy ilyen bolygón.
A Föld felületén minden emlékeztet arra, hogy a folyékony víz mennyire fontos. A Marssal vagy a Vénusszal ellentétben a Földön a hőmérséklet és a légköri nyomás is megfelelő ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínen.
-
ESA Euronews: Mezőgazdaság az űrben
Ha manapság valaki kiruccan az űrbe, egyfajta űrmenüt kap enni. A Földön gyártják, csomagolják, majd kilövik az űrbe egy rakétán. Ez működik is addig, amíg a Föld körüli pályán keringünk, de mi van, ha valaki messzebbre akar utazni? Ehhez élelmet és levegőt kellene előállítani az űrhajón. Lehetséges ez? A Space Brémában és Barcelonában próbált utánajárni.
Nem könnyű élelmiszert termelni az űrben, de nem is lehetetlen. Orosz űrhajósok fogyasztottak először űrgabonát 2003-ban, és tavaly augusztusban amerikai kozmonauták majszolták el az első űrben termett salátát. De egy hosszú űrutazáshoz ennél több kell. A Melissa konzorcium – az Európai Űrügynökség támogatásával készült – kutatásából kiderült, pontosan mennyi.
-
ESA Euronews: Holdbázis – egy hosszú út kezdete
– Feltett szándékom egy állandó bázisállomás építése a Holdra – mondja az Európai Űrügynökség vezetője, Jan Woerner. – Ez egy közös bázis lenne a partnereinkkel, amit a világ más országaival közösen építenénk és használnánk. Benne lesznek az amerikaiak, az oroszok, a kínaiak az indiaiak, a japánok és kisebb hozzájárulással más országok is.
A jelenlegi helyzetben a Holdbázis álomnak tűnik – de az Apolló-program során már kiderült, hogy megfelelő költségvetés mellett óriási technológiai ugrások lehetségesek. A tervek szerint ez lenne az új globális űrprojekt a Nemzetközi Űrállomás után.
-
ESA Euronews: De mi az a nanoműhold?
A nanoműholdak egyre fontosabbak lesznek az űrkutatásban, a Mars megfigyelésétől a Földre veszélyt jelentő aszteroidák felkutatásáig. A bennük rejlő potenciált mindenki igyekszik kiaknázni, a nagy űrügynökségektől a tudományos diákkörökig. Ez a helyzet a Mektory Űrközpontban, az észt főváros, Talinn műszaki egyetemén, ahol a diákok az első nanoműholdjuk Föld körüli pályára állítását készítik elő.
– Azt hittem, soha nem fogok műholdat építeni, hiszen ilyesmit csak a NASA-nál csinálnak. Most meg műholdat építek az egyetemi laborban – hitetlenkedett az Euronewsnak Marta Hang, az űrközpont programasszisztense.
A Mektory nanoműhold-programja egy nemzetközi egyetemi kezdeményezés, amelyben az oktatók és a hallgatók együttműködnek az űrkutatásban érdekelt és más technológiai cégekkel. A cél az, hogy felkészítsék a hallgatókat arra, hogy az űriparban helyezkedjenek el. A csapat jelenleg az első űrküldetését tervezi.
– Egy kockaműholdat fejlesztünk, amely egy egységből áll, és távérzékelési célokat szolgál, vagyis képeket készít majd a Földről – magyarázza a Mektory Űrközpont igazgatója, Mart Vihmand.
-
ESA Euronews: Rakétahajtóművek: több, mint gépészet
Iszonyú erő kell ahhoz, hogy valamit kijuttassunk az űrbe. A rakétahajtóművekre ma már komoly kereskedelmi iparág épül rájuk, amely a teljesítményt abban méri, mekkora tömeget hány dollárért lehet föld körüli pályára állítani.
Európa kifejezetten sikeres ebben az üzletben: az Ariane 5-ös rakéták az iparág kipróbált igáslovai, és már készül az új Ariane 6-os. A Space júniusi epizódjában Jeremy Wilks ellátogat a hajtóműveket gyártó francia SNECMA üzemeibe, hogy megtudja, hogyan lehet valamin akkorát lökni, hogy a geostacionárius pályáig meg se álljon.
A szakemberek a Space-ben megszokott nyíltsággal és érzelmességgel beszélnek a munkájukról, arról, hogy milyen dolog évekig építeni valamit, aminek a sikere azután pár perc alatt eldől, és egyetlen kis hiba is végzetes lehet.
-
ESA Euronews: Műholdakkal az óceánkutatásért
Az Európai Űrügynökség hamarosan felbocsátja a Sentinel-3 műholdat, amelynek egyik fő feladata az lesz, hogy az óceánokról gyűjtsön adatokat.
Régóta tudjuk hogy az óceánok alapvető fontosságúak a földi élet szempontjából, és ezek szabályozzák az időkárást és a klímát. De most a műholdak segítségével ezt globális léptékben figyelhetjük meg. Egy műhold egy nap alatt annyi adatot szolgáltat az óceánokról, mint egy hajó egy év alatt. Ezeket az ismereteket azonban össze kell vetni a felszínen végzett mérésekkel.
Hogyan is történik mindez: például az űrből megfigyelhető az óceán színe, ami következtetni enged a fitoplankton, egy apró algaféle mennyiségére. Ezek az apró jószágok bocsátják ki a Föld oxigéntermelésének felét, ezek a tengeri ökoszisztéma alapvető építőkockái, ugyanakkor jelzőrendszerként is funkcionálnak, mert nagyon érzékenyen reagálnak a környezet változásaira. Ugyanakkor csak mintavétellel lehet megmondani, hogy mi is az, amit a műhold a a földkörüli pályáról lát.
Ezeknek a kutatásoknak köszönhetően tudjuk, hogyan változik a vízsszint, az óceánok hőmérséklete, az élővilág állapota: ha kellő mennyiségű adat gyűlik össze, abból sokkal inkább megérthetjük a Föld klimatikus viszonyait és folyamatait, mint bármi másból.
-
ESA Euronews: Leszállni egy üstökösre
Az üstökösök évszázadok óta felcsigázták az emberek fantáziáját. Az Európai Űrügynökség Rosetta nevű missziója megkísérel műszereket eljuttatni egy üstökös felszínére.
Szénből, porból és vízjégből álló égitestek, amelyek a Naphoz közelítve annak fénye miatt csóvát fejlesztenek a maguk mögött húzott törmelékből. Több okból is érdekesek a tudomány számára, de a legizgalmasabb kérdés, hogy van-e közük a földi élet eredetéhez.
A Space üstökösvadász stábjának első útja Jénába, a türingiai tartományi csillagvizsgálóba vezet. A tudósok itt azon dolgoznak, hogy megállapítsák, mi maradt a darabjaira hullott ISON üstökösből. A gyanú az volt, hogy az égitest megsemmisült, de kérdéses volt, hogy a magnak maradtak-e látható darabkái. Azonban napfelkeltéig a tudósoknak nem sikerült megpillantaniuk az ISON maradványait.
Mindeközben Svájcban a berni egyetem kutatói vízjégből, folyékony nitrogénből és szénből mesterséges üstököst állítanak elő. Az így elkészült mintával vákuumkamrában kísérleteznek: arra kíváncsiak, milyen folyamatok mennek végbe egy üstökös felszínén.
Mindezek a kísérletek és megfigyelések csak előkészületek az igazi nagy dobásra: az Európai Űrközpont Rosetta fedőnevű missziója megkísérel műszereket eljuttatni egy üstökös felszínére, és onnan mintákat szállítani.
Ez azért tölti el lelkesedéssel a tudósokat, mert az utolsó hasonló akció, a NASA Csillagpor (Stardust) nevű küldetése meglepő eredményeket hozott. Akkor egy szondát reptettek át a Halley üstökös csóváján, és az így megszerzett minta glicint, egy fontos, DNS-alkotó aminosavat is tartalmazott. Tehát nem életet, de az élet egyik fontos alkotóelemét – ez pedig felveti az üstökösök szerepét a földi élet kialakulásában.
– A földi élethez meghatározott típusú, úgynevezett balkezes aminosavak szükségesek. A kémia elő tud állítani bal és jobbekezes aminosavakat is, de az élet ezek közül csak a balkezeseket használja és szeretnénk érteni, hogy miért – magyarázta az Euronews riporterének Hermann Böhnhardt, a Max Planck Intézet kutatója – Nem tudjuk, de szeretnénk tudni, hogy az üstökösökben található aminosavak jobb vagy balkezesek, mert ha balkezesek, akkor ez újabb arra utaló jel, hogy talán az élet, vagy legalábbis annak alkotóelemei az űrből kerültek a Földre.
A tudományos közösség abban reménykedik, hogy az üstökösöket érintő kérdések sokaságára kapnak választ 2014-ben, ha a Rosetta misszója sikerrel zárul.